"Somebody need help, superman(s) is here.."

Sziasztok.!:DD Bocsánat, hogy csak most hozzuk az új részt, de eléggé elfoglaltak voltunk ebben a 2 napban.:s:D Reméljük tetszeni fog majd.!:)) 6 tetszik és 3 komment múlva pedig már igyekszünk is a következővel.!:D Jó olvasást mindenkinek.!:DD



                                                                       *Louis szemszöge*


..Szem elöl vesztettem...Csak rohantam, de nem találtam sehol. Úgy éreztem már teljesen ki is józanodtam. Egy percre se álltam le a kereséssel. Hirtelen sikítást hallottam egy park felől. Előkaptam a telefonomat és amilyen gyorsan csak tudtam fölhívtam Harry-t. Úgy éreztem baj van..
- Igen ?? - Kapta föl rögtön a mobilját.
- Baj van..- Lediktáltam az utca címet és utasítottam, hogy amilyen gyorsan csak tudnak jöjjenek. Még sebesebben futottam mint eddig. Közeledve már tisztán halottam Fanny hangját, és mellette még egy pár férfi hangot. Odaérve láttam, hogy Fanny-ról hiányzott a pólója, és erősen küzd, hogy a többi ruhája rajta maradjon.. Elvörösödtem az idegességtől. Megragadtam a pólóját annak, aki épp' leakarta teperni, és azzal a lendülettel ahogy hátra rándult, ököllel képen nyomtam..Mivel a figyelem középpontja lettem, Fanny-nak volt ideje eliszkolni a park végébe.
- Te meg mit pattogsz, öcsi ?!- Dörzsölgette ingerülten azt a pontot az arcán, ahol eltaláltam. Mind a négyen felém indultak. Nagyon jól tudtam, hogyha a fiúk nem érnek időben ide, akkor engem kicsinálnak..


                                                                        *Fanny szemszöge*


 Ahogy Louis megjelent, tudtam, hogy megmenekültem. Nagyon féltettem őt, de tisztán ki tudtam olvasni a szemeiből, hogy azt akarja menjek el. Szemeimből patakként folytak a könnyeim és ismételten futni kezdtem. Igazság szerint nem sok mindent láttam..
- Úristen, Jól vagy ?? - Ragadott meg Harry.
- Én..igen..de ti siessetek Louis-hoz..!!- Hadartam, miközben abba az irányba mutogattam ahonnan menekültem..
- Én itt maradok vele..- Ültetett le Liam egy padra, a többiek pedig indultak megmenti Louis-t. A padon ülve is remegtem még a félelemtől és az idegességtől egyaránt.
- Ha bármelyikőjüknek is baja esik..Az mind az én hibám.. - Néztem kétségbe esetten felé.
- Ne hülyéskedj.! Erről te nem tehetsz. És úgy se lesz semmi gond.Hidd el.!- Próbált megnyugtatni, de őszintén szólva nem sikerült neki..
- Louis.! - Borultam a nyakába mikor visszaértek. Ő szorosan magához ölelt, és nyugtatás képen simogatta a hátamat.Pár perc múlva elengedtük egymást és a többiek felé fordultam.
- Minden oké, srácok ?? - Megkönnyebbültem mikor láttam, hogy csak pár horzsolás van rajtuk.
- Kutya bajunk. De te.. Ugye nem értek hozzád ?? - Aranyos volt Zayn-től, hogy így aggódott.
- Szerencsére nem..- Miközben ezek a szavak hagyták el a számat Louis felé pillantottam. A haza fele út igen csendesen telt. Az ajtón belépve már nem találtunk senkit.Valószínűleg már mindenki a szobájában volt..
Ahogy elnéztem Louis nem igazán szeretett volna velem beszélgetni, szóval nem erőltettem. Míg ő fürdött Harry kukucskált be az ajtón.
- Kijönnél egy 5 percre ?
- Ahha..- Kikeltem az ágyból és kisétáltam Harry-hez.
- Én csak szeretném ha tudnád, hogy Louis nem akart megcsalni téged..A lány akivel láttad, nem volt más mint az aki engem is lesmárolt...Mint ma megtudtam, az a célja, hogy tönkre tegye a kapcsolatainkat..- Elakadt a lélegzetem..Már megint ez a ribanc. Legszívesebben egy kanál vízben meg tudnám fojtani..
- Ezt nem hiszem el...- Dőltem háttal a falnak.
- Hát igen...Na de én csak ennyit szerettem volna..- Már indult volna be a szobájába, de én megállítottam.
- Harry..Nem tudod miért nem akar beszélni velem ?
- Mármint Louis ? - Kérdésére csak bólintottam egyet, mire ő fojtatta.- Úgy gondolja, hogy nagyon haragszol rá..Fél beszélgetésbe elegyedni..Azt mondta, hogy megvárja vele a holnapot..
- Szerinted, ha én lépek akkor hajlandó lesz beszélni velem ?
- Szerintem igen. - Mosolygott felém.
- Köszönöm. - Dobtam felé én is egy halvány mosolyt. Visszaindultam a szobába és Louis-t már az ágyban találtam.Leültem mellé és mélyen a szemébe néztem.
- Szeretlek.- Ő csak értetlenül bámult..
- De hát..Nem haragszol rám ??
- Nem..Sőt..- Újból könny szökött a szemembe. Már kezdett elegem lenni ezekből a folytonos sírógörcsökből..Sosem voltam az a sírós fajta... Felült az ágyon és megint magához ölelt, miközben ajkaink összeértek.


                                                                         *Harry szemszöge*

A szobába érve Lilly már az ágyon ülve nézett valami rajzfilmet, amiken jókat nevetett. Már a látszat is mosolyt csalt az arcomra..Egész sokat ivott, és nem egészen tudta mik történtek ma..Mivel nagyon jó kedve volt, nem akartam szembesíteni a történtekkel. Úgy gondoltam, jobb lesz ha holnap tudja meg. Leültem mellé és átöleltem.
- Nagyon klassz volt a mai nap. - Nyomott egy jó nagy puszit a számra.
- Az bizony..- Mosolyogtam vissza rá miközben az járt a fejemben, hogy ő nem sejt semmit arról, hogy milyen szörnyű dolgok is történtek.
 Reggel arra ébredtem, hogy Lilly nincs mellettem. Szörnyű érzés fogott el. Azonnal magam mellett akartam tudni.Kiléptem az ajtón, mikor megcsapott a friss gofri illat. Le futottam a konyhába, és az én kis tündéremet találtam ott, aki sürgött-forgott.
- Ha nagyon éhes vagy akkor ehetsz..De szerintem várd meg a többieket. - Állt meg előttem széles mosollyal az arcán.
- Megvárom őket..- Átöleltem, és megcsókoltam. - Megyek és szólok Louis-éknak.- Föl siettem a szobájukba és hamar becsuktam magam mögött az ajtót.
- Harold.! Te meg mi a francot csinálsz ??! - Mordult rám Louis.
- Kész a kaja. Amúgy meg lenne egy kérésem.. Mivel még a lányok nem tudják mi történt tegnap, szeretném én közölni Lilly-vel. Ha gondoljátok akkor a többieknek elmondhatjátok ti, de Lilly-nek én szeretném.
- Oké rendben.. Nem sokára megyünk enni.- Ültek fel egyszerre az ágyon. Sorban bementem még a fiúkhoz és halkan, hogy a lányok ne hallják velük is megbeszéltem a dolgot, utána pedig közöltem, hogy siessenek, mert kész a reggeli.
- Úúúúú gofriii. Egy Istennő vagy. - Vigyorgott Lilly felé Niall, miközben letámadta a gofrikat.
- Igen, igen..Még hozzá az én Istennőm. - Húztam magamhoz közel vigyorogva. Leültünk mindannyian az asztalhoz, és neki estünk a reggelinek.
- Tele vagyok.. - Dőlt hátra a széken Niall, mire mindenki felé fordult. Mindig meglepődünk, ha kijelenti, hogy nem fér belé több kaja...
- Segítsek valamiben ? - Állt fel Bell miközben Lilly felé haladt.
- Nem kell köszi.- Mosolygott vissza rá Lilly. Mindenki felvonult a  szobájába én pedig Lilly-vel maradtam. Úgy éreztem itt az ideje, hogy tudja : a tegnap nem volt olyan hűű de fényes..