Anya továbbra is mosolyogva nézett rám.1 perc kínos csend után megint csak megszólalt.
-Mivel 1 héten belül vége az évnek, a következő tanévet kezdhetnéd már is Londonban.
-..De mégis mikor indulnánk..??-Kérdezem aggódó pillantással.
-Apáddal arra gondoltunk, hogy évzáró után két nappal már indulhatnánk is.- Teljesen elsápadtam...Nem állok készen arra, hogy ilyen korán kiköltözzünk...Mégis mit mondok majd Lilly-nek.??!!Megállás nélkül katogott az agyam..Miközben gondolkodtam a dolgokon újra megszólalt a One Direction egyik dala...Rögtön felkaptam a fejem és egyből megállapítottam, hogy a ~Gotta Be You~ szól.A dal közben anya elment megcsinálni a vacsit.Pár percig még ücsörögtem egy magamban, majd fölfutottam az emeletre, gondoltam lefürdök míg anya végez.
Fölvettem a pizsim és lementem kajálni,Szinte egy falat sem ment le a torkomon de azért valamit mégis sikerült magamba tömnöm.Mivel péntek volt úgy gondoltam reggel felhívom Lilly-t és megbeszélünk egy találkozót.
Felkelve láttam, hogy már fél 10 van.Hamar a telefonom után nyúltam és már is hívtam Lilly-t.2-t sem csörgött, de ő már is bele szólt a telefonba.
-Neked elmentek otthonról..?? Még nagyban nyomtam a párnát..Na de ha már voltál ilyen aranyos..Mit szeretnél..??
-Neked is szia...Boccs, hogy hajnalok hajnalán fölmerészeltelek hívni...Úgy sajnálom..- Miközben ezeket mondtam halottam ahogy egy nagyot sóhajtott.- Mellesleg arra gondoltam, hogy ma találkozhatnánk..
-Ömm benne vagyok...ebéd után megfelel?
-Hát én arra gondoltam, hogy egy 11 körül már ütközhetnénk..És ha ilyen nagyon rá vagy izgulva a kaja dologra akkor akár beugorhatnánk a Mekibe.-Minnél hamarabb találkozni akartam vele..
-Tudod, hogyha a Mekiről van szó nem ismerek határokat... Akkor 11kor hol ??
-Buszpályaudvar megfelel ?
-Akkor ott..na Csáá.
Nekiálltam készülődni, és biztos voltam benne, hogy Lilly is ezt teszi.
Pontban 11kor mind a 2en a pályaudvaron voltunk.Elmentünk Mekibe majd egy fagyizóba.Séta közben elmondtam neki mindent.Először sokkolta a hír, és nem igazán tudott szóhoz jutni..Leültünk egy padra és percekig csöndben bámultunk magunk elé.Hírtelen megszólalt.
-Megvan.!-Én szokásosan értetlenül bámultam rá.Látva az arckifejezésemet megforgatta a szemeit majd fojtatta.
-..Tudom, hogyan oldjuk meg ezt az egész helyzetet..-Mondta lelkesen.Felcsillant a szemem.Van megoldás.!Kérdően pillantottam rá, ezzel jelezve, hogy fojtassa a monológot.
-..Hisz itt a nyári szünet..Na meg persze a szülinapom..Csak anyuékkal kell beszélnem, és ha ők belemennek mi is kimehetünk veletek a nyári szünet végig.!!!!- Ez egyszerűen csodás ötlet.Így már teljes mértékben vártam Londont.! De persze még Lilly szüleinek válaszát is meg kell várnunk..
Beborult, úgyhogy elindultunk haza.Lilly megkérdezte nem-e alszom nála.Mondanom sem kell, hogy belementem.
Az ajtón belépve rögtön Lilly szüleihez rohantunk.Pillanatok alatt felvázoltuk a helyzetet.Nagyon jól tudták,hogy Lilly és én "elválaszthatatlanok" vagyunk.Majd Kristen (Lilly anyukája) ígyszólt.
-Nem is tudom lányok..-Bevetettük a "kölyökkutyaszemeket"..
-Na jóó rendben..Egyszer élünk..-Lilly-vel mindketten felsikítottunk és Kristenék nyakába ugrottunk.Hihetetlenül boldogok voltunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése